A Szakiskola főbb épületei

 

A Kiss Ferenc körútról behajtva bal oldalon először az új kollégium kétszintes épülete tűnik fel. Az épület alapozását 1998 januárjában kezdték el. Az ünnepélyes átadásra 1999. március 25-én került sor. Az új kollégiumban 40 négyágyas, mosdóval, zuhanyzóval ellátott szoba áll az itt tanulók rendelkezésére. Minden szobában 4-4 íróasztal segíti a délutáni tanulást. 8 szoba alkot egy egységet. Mindegyikhez 1-1, tévével, videóval, játékokkal felszerelt társalgó és teakonyha tartozik. A fentiek mellett a földszinten egy konferenciaterem segíti a kisebb rendezvények lebonyolítását. Az új kollégium a tanulmányi időn kívül vendégek fogadására is alkalmas. A bejárati út jobb oldalán, a kollégiummal színben és stílusban is harmonizáló kis épületben portafülke, valamint mosdók és öltözők vannak.

Az új kollégium átadásával az eddig szimmetrikus épületegyüttes harmóniája megváltozott. A tervező elképzelése szerint az új kollégium épülete a főépület ritmusát ismétli meg.

A bejárati úton továbbhaladva a régi kollégium hagyományosan sárga színű épülete tűnik fel. Ez készült el - a vele párhuzamosan elhelyezkedő másik szárnnyal együtt - a legrégebben: 1883-ban. A falán elhelyezett emléktábla tanúsága szerint egykor ebben az épületben kezdődött meg az oktatás. A korabeli feljegyzések rögzítették, hogy már 1890-ben, majd 1905-ben is átalakították. Egy 1938-ban készült felmérés szerint a főépület felőli része igazgatói lakás volt, mellette tiszti vendégszálló, végül a sort egy élelmiszerraktár zárta. A nyitott folyosórész zárttá alakításával, illetve szobák összenyitásával, falak átépítésével a szakmunkásképzés beindításakor, az 1960-as évek végén nyerte el mai elrendezését. Ezt követően évtizedekig a szakiskola kollégiumaként működött. Az épület végébe épített betegszobával együtt 100-105 tanuló szálláshelyéül szolgált egykor. Az új kollégium átadásával kapta a régi kollégium nevet. Jelenleg - kisebb átalakítások után - leánykollégiumként működik.

A vele párhuzamos, szintén 1883-ban épült öreg épületet a korabeli feljegyzések szerint 1907-ben építették először át, feltehetően a főépület átadásával párhuzamosan kapott új funkcióinak megfelelően. Az 1938-ban végzett felmérés szerint tanári és szolgálatvezető altiszti lakások, valamint - 1967-ig, az új iskolai konyha és ebédlő elkészültéig - tanulói étterem volt ebben az épületben. Jelenleg 3 tanári szolgálati lakás, egy vendégszoba, a felnőttanfolyamok itt alvó tanulói részére kialakított úgynevezett felnőttháló és a tanulószobák találhatók az épületben.

Az iskola főépülete 1905-ben készült el. Az 1938-ban készült felmérés szerint a helyiségek a maihoz hasonló elosztásúak voltak, csupán szerepük volt más. A „U” alakú épület két szárában 1-1 hálóterem és mosdók voltak. Ezek ma már tantermek. Egykor a két sarki szoba volt tanterem. Ezek közül a délkeleti jelenleg tanári szoba, míg a másik ma is tanterem. Az akkori erdészeti és vadászati gyűjtemény helyén ma az erdőhasználattan tanterem található, a korabeli tanári iroda helyén pedig ma az igazgatói iroda van. érdemes megemlíteni, hogy az épületben 1938-ban kísérleti szoba is volt. A hatvanas évek második felében, a szakmunkásképzés beindításakor végeztek itt nagyobb átalakításokat. A létszám növekedése megkívánta a szálláshelyek bővítését, ekkor szüntették meg a főépületben a hálótermeket (átkerültek a ma régi kollégiumnak nevezett szárnyba), tantermekké alakították őket, és több ésszerűsítést is végeztek a kor színvonalának megfelelően. így külön épületbe kerültek az oktatást szolgáló helyiségek és a szálláshelyek.

A főépület folyosóján igazán hangulatos kép fogadja a látogatókat. A falakon több évtizedes tablók sorakoznak egymás mellett. Közöttük ritka, ma már védett ragadozó madarak preparátumai vannak, réti sasok, szirti sasok, halászsasok, parlagi sas, és még jónéhány faj ejti ámulatba a látogatókat, ezeket az 1960-as években az iskolában működő preparátorszakkör tagjai készítették. Mellettük a falakon régi fotók, trófeák függenek, évszázados vitrinekben megfakult állatok, többek között nyest, nyuszt, vadmacska, mezei nyúl, borz élethű preparátumait láthatjuk. A folyosó hangulatát emeli a megszámlálhatatlanul sok szobanövény üde zöldje. A középső bejárattal szemben 1938-ban vadászati gyűjtemény volt, ez ma is a helyén van. A diorámaszerűen elhelyezett preparált szarvascsalád megannyi látogató kedvenc képe.

A régi épületegyüttes alkotta négyszög északi oldalát három korabeli épület zárja le. A középütt elhelyezkedő erőgéptanműhely 1883-ban istállónak épült. A mellette 1888-ban épült szolgálati lakás a mai napig ugyanezt a funkciót látja el. A harmadik öreg ház 1909-ben épült, egykor műhely és mosókonyha volt, később párthelyiségként is működött. A jelenleg klubnak nevezett épületben 40 fős konferenciaterem található. Az elmúlt évtizedek megszámlálhatatlan rendezvényének adott helyet.

A három épület mögötti rész egykor gazdasági udvar volt ólakkal, egyéb gazdasági épületekkel. Ezek átalakításával, kibővítésével alakult ki a gépudvarnak nevezett rész, ahol tanműhelyek, garázsok találhatók.

Az 1905-ben elkészült főépület után hosszú évtizedekig nem volt nagyobb beruházás az iskola területén, mígnem 1967-ben az akkor már közel évszázados négyszögalakú épületegyüttesben fölépítették a 100 férőhelyes ebédlőt és a konyhát, ezt követően pedig a régi épültben konyhaként és ebédlőként szolgáló traktust tanulószobákká alakították.

A szolgálati lakásokat magába foglaló öreg épület északi végéhez toldva 1983-ban, az iskola fennállásának 100 éves jubileumára készült el egy új, kétszintes, lapos tetejű épület. A falán elhelyezett emléktábla szerint a Csongrád Megyei Tanács mellett 16 erdőgazdasági vállalat tette lehetővé az újabb nagy beruházást. Alsó szintjén a hatezer kötetes könyvtár és az ugyanebben a helyiségben nemrégiben kialakított nyelvi labor mellett egy jelenleg számítástechnikai labornak berendezett tanulószoba található. Az emeleti részen kapott helyet az iskolatörténeti kiállítás, amelyet Dr. Gaskó Béla készített a centenáriumi ünnepségre. A kiállítást 1999-ben ugyancsak ő újította fel és látta el kétnyelvű ismertető szövegekkel. A kiállítás négy helyiségből áll. Az előtérben az iskolaalapítók mellett az iskolaalapítás néhány irata és a további három egykori erdőőri iskola bemutatása kapott helyet. A legnagyobb teremben az iskola 1945 előtti története mellett az egykori erdészeti és vadászati gyűjtemény fennmaradt darabjai láthatók. A mellette levő szobában az 1945 utáni iskolatörténet anyaga mellett a fakitermelés régi és modernebb eszközeiből összeállított gyűjteményt helyeztek el. Külön helyiségben mutatjuk be a környék növény- és állatvilágának jellegzetes fajait. Az iskolatörténeti kiállítás előzetes bejelentés után szabadon látogatható.

Az iskola területén még néhány egyéb épület található, gépműhelyek, garázsok, különféle rendeltetésű gazdasági épületek. Az iskola közvetlen szomszédságában 1992 februárjában adták át a modern sportcsarnokot, amit a Szakiskola és a település általános iskolájának diákjai közösen használnak.

 

A Szakiskola parkja

A park két jól elkülöníthető részre osztható, az épületek közötti díszkertre és a tulajdonképpeni parkra. A főépület, a régi kollégium és a szolgálati lakások ,,U,, alakú keretes beépítést alkotnak, a közöttük levő és a főépület előtt félkörívben húzódó út határolta terület a díszkert. A díszkertben organikus egységet képez az építészet a kertszerkezettel. A díszkert legnagyobb dendrológiai értéke és legszebb látványa a 7, mintegy 80 éves tiszafa, amelyeket egy régi kút köré telepítettek. A tiszafák által kialakított természetes kupola az egyik legfestőibb része a parknak.

A díszkertben a gondozott gyepfelületen több különböző korú és fajú örökzöld díszlik. Közülük is kiemelkedő értékűek a közel 100 esztendős gesztes fenyő, duglaszfenyő és két virginiai boróka. A díszkert főépület előtti részének legnagyobb értéke a két matuzsálemi korú puszpáng, közismertebb nevén buxus.

Az iskola parkja angolpark jellegű növénygyűjtemény, egyidős az iskolával. A háromszög alaprajzú park főtengelyében vezető sétaút a főépületet köti össze a Béke utcával. A parkot sűrűn behálózzák a sétautak, ösvények

A park szerkezete az alapítás óta nem változott. Növényállományát az iskola fennállása óta folyamatosan pótolták, ennek során a benne található egyedek, fajok tekintetében persze változott is. Jelenlegi képe több mint egy évszázados történelme során alakult ki. Az idős park karakterét elsősorban az őshonos, az alföldi tájra jellemző fajok alkotják, mint a kocsányos tölgy, szürke nyár. A parkban előforduló ötvennél több fafaj nagyobbik része exóta.

A parkot sokáig arborétumnak tekintették és úgy is kezelték, erre emlékeztetnek a néhol még ma is fellelhető tájékoztató zománctáblák. Ma már viszonylag kevés idős egyeddel rendelkezik. A felmérések szerint a legtöbb, történeti értékű fa kocsányos tölgy, az 1997-es számlálás szerint 26 van belőlük. Szintén nagy mennyiségben található ezüst hárs is. A park legnagyobb termetű öreg fája is egy, a szaletli környékén álló ezüst hárs volt, amelyet 1998-ban egy hatalmas vihar döntött ki. Jelenleg 8 idős, méretes hárs található a parkban. Közülük 4 a szolgálati lakások mögött, míg 3 a régi kollégium előtt. Emlékeim szerint egy hatalmas japánakác a 90-es évek elején dőlt ki. Továbbá két hatalmas nyugati ostorfa is van a parkban. Az egyik példány a klub előtt fogadja a látogatókat, míg a másik a szolgálati lakások mögött található.

A történeti értékű fák mellett igen sok dendrológiai értékű fafaj is tenyészik a parkban. Elődeink igyekeztek minél több fanemet meghonosítani. A fenyők közül említést érdemelnek a jegenyefenyő, spanyol jegenyefenyő, virginiai boróka, atlaszcédrus, arizonai ciprus, gesztes fenyő, ezüstfenyő, vörösfenyő különböző korú példányai. A lombos fafajok közül különlegesség a feketedió idős állománya, továbbá a vasfa, papíreperfa, júdásfa és a fűzlevelű körte.

A park hangulatát különböző parkerdei berendezések, padok, kandeláberek emelik. Az évtizedek óta a park közepén álló szaletli számtalan emlékezetes rendezvénynek adott helyet. Ebben az esztendőben készülünk felújítására.

 

A Tanulmányi erdő

A Tanulmányi erdő az iskola parkjához kapcsolódó, de attól jellegében eltérő terület. Alapvető feladata lehetőséget adni arra, hogy az elméleti oktatás során szerzett ismeretek az erdészeti gyakorlati körülmények között végzett munka során készséggé, tapasztalattá mélyüljenek.

A Tanulmányi erdőt a Szakiskola alapításakor Szeged város erdeiből jelölték ki és adták át az iskolának „..mindaddig, amíg ezen iskola fennáll, vagy ennek megszűntével az iskola épületek más, de kimondottan erdészeti érdekeket szolgáló módon használtatnak.”

A Tanulmányi erdőben a hagyományosnak nevezhető erdőgazdálkodás mellett a múlthoz hasonlóan ma is teret kapnak a kutatások, kísérletek. A parkba telepített fafajokból jónéhány ma is előfordul a Tanulmányi erdőben, így a gesztes fenyő, virginiai boróka, szivarfa, és fekete dió idős példányaival is találkozhatunk. Hajdan, hogy a legelő állatoktól megóvják, az erdőtömböt gledícsiával vették körül. Ennek egyes szakaszai még ma is megtalálhatók. Elődeink a fafajok megválasztása mellett fontosnak tartották a minőségi faanyag nyerését. Ezt igazolja, hogy a nyomokban még fellelhető kocsányos tölgyesek szlavón jellegűek. A ma még fellelhető idős, pusztuló erdők az alföldfásítás emlékeinek tekinthetők.

Egykor az iskoláé volt a vadászati jog is. Ez természetesnek tűnik, hiszen jelentős szerepet kapott a vadászati oktatás is, ehhez pedig hozzátartozott a vadgazdálkodás és a vadászat elmélete és gyakorlata. A harmincas évekből való beszámoló szerint egykor ma már hihetetlennek tűnő fácán- és nyúlterítékekkel fejeződtek be a vadászatok, és gyakori vadfajnak számított az őz is.

1950-ig tartozott az iskolához az erdő. A rendszerváltást követően, 1994. január 1-től ismét a szakiskola kezelésében áll.

A Tanulmányi erdő mai területe 441,8 hektár. Az erdők két fő csoportra oszthatók A fatermelési rendeltetésű erdők területe 286,6 ha. A korábbi gazdálkodás során létrehozott fiatal vagy középkorú faültetvények tartoznak ide. Legjellemzőbb fafajai az erdei fenyő, fekete fenyő, szürke nyár és kevés akác. A többi erdő a tudományos kutatás és az oktatás céljait szolgálja. Ide sorolhatók az idős kocsányos tölgy alapú keménylombos állományrészek, a fiatal keménylombos erdőfelújítások, valamint a korábban az Erdészeti Tudományos Intézet által használt kísérleti területek is.

1995-ben kezdődött meg az erdő területén található Négyökrű réten egy fafajgyűjtemény kialakítása. A gyűjtemény a rétet gyűrű alakban fogja körbe, a vad kártétele ellen kerítés védi. Mintegy 31fenyőféle és 123 lombos fa- és cserjefaj található meg itt.

A Tanulmányi erdőben jónéhány óriás famatuzsálem tornyosul. Közülük méretével és korával is kitűnik az 55-ös út közelében, a 31-es km-kőnél álló Ruzsafa. 475 cm-es törzskerületével és a 21,5 m-es magasságával tekintélyt parancsoló példány, a néphagyományban több legenda is fűződik hozzá.